fbpx
  • Vektor Munkavédelmi Kft.

Hírek

Jobban látni – biztonságosan! Válaszd az UVEX személyre szabott szemvédelmét!

A Vektor Munkavédelmi Kft. a teljeskörű egyéni védőeszköz-paletta biztosítása mellett tovább bővíti szolgáltatásainak körét: az egyénileg készített korrekciós védőszemüvegek megoldást kínálnak a dioptriás szemüveget viselő dolgozók részére.

A korrekciós védőszemüvegek a szem védelme mellett a látás javítására is szolgálnak. Az UVEX személyre szabott korrekciós védőszemüvegeket és képernyőhöz használható szemüvegeket kínál minden alkalmazási területre. Az EN 166 szabvány alapján tanúsított korrekciós védőszemüvegek a fókusztípusok és lencseanyagok széles választékával képesek minden igényt kielégíteni. A gazdag szemüvegkeret-kollekció figyelembe veszi, hogy a dolgozók más-más fejformával rendelkeznek. Szakértőnk tanácsadással és egyéni beigazítással segíthet a dolgozónak leginkább megfelelő keret kiválasztásában.

blog1 szem

A cégünk által megbízott optometrista szakember a megrendelő telephelyén felállított mobil látásvizsgálati rendelőben bemutatja a rendelhető UVEX korrekciós szemüvegkereteket, majd elvégzi az érintett munkatársaknál a látásélesség-vizsgálatot. Ez alapján az UVEX németországi gyárában elkészítik az egyedi, dioptriázott látómezővel ellátott, minősített védőszemüveget. Ellenőrzés után a védőszemüvegeket személyesen adjuk át a dolgozóknak.

A korrekciós védőszemüveg készülhet mono-, bi- vagy multifokális lencsével, ezt az adott munkakörülmények és az egyéni igények határozzák meg.

A látómező többféle anyagból készülhet. A polikarbonát nagyon jó törésálló képességgel rendelkezik, viszont csak korlátozottan vegyszerálló. „F” osztályú mechanikai ellenállóképessége van, a PC – polikarbonát megoldás középen megnövelt vastagsággal kimondottan UVEX RX Goggle modellhez ideális. A Trivex™ szintén jó törésálló képességgel rendelkezik. Kis tömegének köszönhetően magas korrekciós értékek esetén is ajánlott. Nagyon jó optikai leképezési tulajdonságai vannak magas korrekció esetén is, miközben ellenálló a tisztítóoldatokkal, olajokkal és kozmetikumokkal szemben. A jó karcállóság univerzálisan használható lencseanyaggá teszi, amely „F” osztályú mechanikai ellenállóképességgel is rendelkezik.

A CR39 csak kis mértékben törésálló, ezért módosítás nélkül nem használható védőszemüvegekhez (a középső rész vastagságának megnövelésére a törésállósággal kapcsolatos követelmények teljesítéséhez van szükség). A kis tömegű szerves anyag nagyon jó leképezési tulajdonságokkal rendelkezik magas korrekció esetén is. Használható vegyszerekkel és lakkokkal végzett munkákhoz, az opcionális keményített bevonatnak köszönhetően jó a karcállósága. Az anyag a golyóejtési teszten „S” osztályú mechanikai ellenállóképességet kapott. A HI (magas index) egy nagy törésmutatójú, szerves anyagú lencse. Az 1, 6, ill. 1,67 törésmutatójú lencsék optikailag hatékonyabbak (mint a CR 39). A lencse kevesebb anyag felhasználásával és kevésbé ívelt felülettel nyújtja a kívánt optikai hatást: vékonyabb és esztétikusabb. A HI 1,6 akkor javasolt, ha a korrekció > /-4,0 dioptria, a HI 1,67 pedig akkor, ha a korrekció > /-6,0 dioptria. A lencse szintén „S” osztályú mechanikai ellenállóképességgel rendelkezik. A keményített üveg csak kis mértékben törésálló, ezért módosítás nélkül nem használható védőszemüvegekhez (a törésállóság növeléséhez az üveget hevítéssel vagy vegyi úton edzik). A „S” osztályú mechanikai ellenállóképesség mellett a keményített üveg rendkívül karcálló felület, alkalmas a vegyszerekkel és lakkokkal végzett munkákhoz. Nagy tömegű, ezért /-4,0 dioptria fölötti korrekciós értékek esetén nem ajánlott, illetve fennáll a szikrák beégésének veszélye hegesztési és csiszolási munkáknál és az összeroppanás folyékony fém esetén.

blog2 szem

Az egyszerű, víztiszta látómező ellátható még kiegészítő bevonatokkal is, melyeknek köszönhetően a korrekciós védőszemüveg tovább fokozza a viselési kényelmet.

Extraként a tükröződésmentességet egy olyan réteg biztosítja, amelyet kívül és belül rágőzölnek a lencsére. Jelentősen csökkenti a felületekről érkező fényvisszaverődést, növeli a fényáteresztést.

Háromféle minőségben érhető el: normál, multi és super. A színezett lencsék pedig hatékony védelmet nyújtanak a nagy intenzitású, vakító fénnyel (pl. napfény) szemben. Az állandó színezés elérhető barna vagy szürke színben 15, 25, 65 vagy 75%-os színezési fokozatban. A módosuló színezés (Variomatic™) esetén pedig az UV-sugárzástól és a hőmérséklettől függően a lencsék automatikusan besötétednek. A színezés kb. 8% és 80% között lehetséges, barna színben, a korrekciós védőszemüvegekhez polikarbonát és Trivex™ lencse esetén érhető el.

Bővebben...

Közös érdekünk – A munkavédelem története 2.

Sorozatunk második részében a munkavédelem magyarországi történetét, példáit vesszük végig. Már a magyar ipari fejlődés kezdetén voltak olyan műszaki szakemberek és orvosok, akik felismerték a termelési eszközökben, munkakörnyezetben rejlő veszélyeket és felléptek ezek ellen. Nekik köszönhetően már a XIX. század első felében tanították az egyes foglalkozások ártalmait és a megfelelő védelmi lehetőségeket. Ilyen volt a levegő porszennyeződése, a metán, az arzén, a kén és más vegyianyagok káros hatása.

tort blog2

Az 1867-es kiegyezés után az ipari fejlődés felgyorsult. Ez azonban nem hozott javulást a munkások élet- és munkakörülményeiben, amelyek a nyugat-európai színvonalnál rosszabbnak számítottak. A kisipari munkások egészségtelen, zsúfolt műhelyekben, vasárnapi pihenő nélkül napi 14-15 órát dolgoztak, ezért egészségük és testi épségük gyengébb volt, mint a mezőgazdaságban dolgozóké. Nem volt sokkal jobb a helyzet a gyárakban sem, ahol a munkaidő minimálisan 10 óra volt. Mindezek következtében az 1870-es években az üzemi balesetek mindennapossá váltak, minden hetedik munkás szenvedett balesetet. Súlyosbította a helyzetet a gyermekfoglalkoztatás. A 12 éven aluli gyermekeket gyakran 12 órán keresztül, a 12-14 éves gyermekeket napi 14 órán át is dolgoztatták. A gépeket, berendezéseket minimális védőberendezésekkel sem látták el.

A munkakörülmények jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ebben az időszakban tömegesen pusztítottak a járványok és népbetegséggé vált a tüdőbaj. A vidékről városba költözött munkásokat olyan kolóniákba helyezték el, ahol még a legelemibb feltételeket – szennyvíz-, szemét-, hulladékeltávolítás – sem oldották meg. Még súlyosabb volt a bányászok helyzete.

Pozitív változás 1872-ben jött, amikor kiadták az I. ipartörvényt, amely munkavédelmi jellegű szabályozásokat is tartalmazott: „minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel az iparterület és telep minőségére, a munkások egészségének biztosítására szolgál". Ezt követően gyakrabban foglalkoztak munkavédelemmel, több javaslatot és tervezetet dolgoztak ki a balesetek megelőzésére és a balesetek elleni biztosításra.

A magyar munkásság 1890. május elsején többek között 8 órás munkaidőt, a gyerekmunka, a női munka és az éjjeli munka szabályozását, legalább heti 36 óra összefüggő munkaszünetet, egészségesebb munkakörülményeket kért, ezeket azonban az érdekelt ipari körök „korainak” minősítették és elutasították. 1891-ben foglalták csak törvénybe, hogy vasárnaponként és Szent István napján a munkát szüneteltetni kell.

A XIX-XX. század fordulóján Magyarország Nyugat-Európához viszonyítva elmaradott volt a dolgozókról való szociális gondoskodásban. A szociális kiadások az állami költségvetésnek csak 3 %-át képezték. Jellemzője a nyomornak, hogy 1918-ban Budapest belvárosában 44 év és 8 hónap, a munkáslakta körzetekben 21 év és 8 hónap volt a várható élettartam. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban 1,5 millió ember vándorolt ki Amerikába. 1907-ben a különösen veszélyes üzemek munkásaira törvényileg bevezették a kötelező balesetbiztosítást. Az első világháború alatt a nők és a gyermekek foglalkoztatása erősödött, gyakori volt a 12-14 órás munkanap a legegészségtelenebb munkahelyeken is. A munkavédelem háttérbe szorult.

Az 1924-ben kapott népszövetségi kölcsön mérsékelt gazdasági fellendülést hozott, az iparágak közül a könnyűipar indult gyors fejlődésnek, ez éreztette hatását a munkavédelem területén is. Intenzív munkára, propagandára és az ipari termelés színvonalának felemelkedésére volt szükség, hiszen komoly ipart öntudatos, becsületes munkásréteg nélkül nem lehetett elképzelni. A gyári nagyipar mellett a mezőgazdaságban, a szolgáltatóiparban is megindult a fejlődés. Rendeletek születtek a munkavédelem területén. Jelentős volt a nők védelmében hozott 1928-as törvény, amely kimondta, hogy a nők csak olyan munkát végezhetnek, amely a testi erejüket nem haladja meg. Kötelező orvosi vizsgálatot írtak elő, majd 1938-ban bevezették a kötelező napi 8 órás munkaidőt. Fontos kitérő, hogy mindez a mezőgazdasági munkásokat nem érintette, ez a réteg jogilag semmiféle védelmet nem élvezett. Munkaidejük nem volt szabályozva, nyáron hajnali 2-3 órától este 9-10 óráig dolgoztak, vasárnapi munkaszünet nélkül. Betegség, baleset, öregség, rokkantság esetére nem voltak biztosítva.

1950 után az iparban és a mezőgazdaságban is elindult egy erőteljes államosítási-kollektivizálási folyamat. Az 1950-es évektől a munkavédelem országos irányítása és ellenőrzése – szovjet mintára – a szakszervezetekhez került.

A rendszerváltás idején egy 1989-es törvény kimondta a munkához, a foglalkozás szabad megválasztásához, az egyenlő bérezéshez, a pihenéshez, a szabadidőhöz, a fizetett szabadsághoz, valamint a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez és orvosi ellátáshoz való jogot, illetve a szociális biztonsághoz való jogot. A munkavédelmi törvény 1994. január elseje óta törvényi szinten szabályozza a munkavédelmet, ami jelenleg is hatályos.

Forrás: OMMF, ENVIDIRS

Bővebben...

Közös érdekünk – A munkavédelem története 1.

A céltudatos munkavégzést az emberi faj egyik legfontosabb megkülönböztető tulajdonságának tartják, ahol pedig munka zajlik, ott előfordulhatnak munkabalesetek is. Cikksorozatunk első részében a munkavédelem kezdeteit és nemzetközi sarokpontjait tekintjük át.

Az őskor emberét minden ismeretlen veszély babonás félelemmel töltötte el. Az emberek örök törekvése volt, hogy legyőzzék ezeket a veszélyeket, ezért gondolniuk kellett a védekezésre: ösztönösen küzdöttek a sérülések, balesetek ellen. A társadalmak kialakulásával aztán a munkavédelmet nem a humanitás, hanem a gazdasági érdek motiválta. Bármilyen olcsó is volt az emberanyag, a pótlással kiesett idő és a betanítás időszükséglete termelési visszaesést, anyagi kárt okozott.

1 tort

A babiloni, egyiptomi, zsidó és görög kultúrák már érintették a foglalkozási ártalmakat, Hammurabi törvénykönyve pedig már az i.e. 18. században orvosi-higiénés előírásokat tartalmazott. A babilóniai uralkodó híres törvényoszlopán az építési tevékenységgel is foglalkoznak, találunk munkavédelmi vonatkozású szabályozást is – tehát a legveszélyesebbnek tartott ágazat már ekkoriban is az építőipar volt. A szemet szemért-elv alapján például, ha a felépített ház összeomlott és a tulajdonos meghalt, az építőmestert is kivégezték, ha pedig csak anyagi kár keletkezett, azt is az építőmesternek kellett megtérítenie. Ezzel szemben Mózes V. könyvében az szerepel, hogy „ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne szennyezd a Te házadat, ha valaki leesik onnan!"

A középkorban Paracelsus svájci és Ramasini olasz tudósok lerakták a munkaegészségügy alapjait azzal, hogy leírták az egyes foglalkozásokkal kapcsolatos betegségeket. Többek közt a higany- és ólommérgezést, a bányászok tüdőkárosodását vizsgálták.

Az iparosodás korában a munkavédelem kérdése hirtelen rázuhant a társadalomra. A gőzgép megjelenésével és a textilipar fejlődésével néhány év alatt megjelentek a gyárak, a gépek, berendezések, megsokszorozódtak a balesetek. A munkavédelem és az eszközvédelem kapcsolata is ekkor domborodott ki. Egy bányaomlás vagy egy vegyi üzemben bekövetkező robbanás esetén a személyi sérülések mellett a termelőberendezésekben is kár keletkezik, ráadásul termeléskiesést is okoz. Ezért a munkaeszközök védelmére tett intézkedések egyben munkavédelmi intézkedéseknek is tekinthetők.

Angliában 1802-ben adták ki az első gyári törvényt, amelynek munkavédelmi része a gyermek- és nőmunkával foglalkozott. Hasonló eredménnyel születtek meg a szabályozások Svájcban, Poroszországban, Írországban. Ugyanakkor például Ausztriában, Svédországban, Norvégiában csak a századfordulón adtak ki a balesetbiztosításra, munkakörülményekre és a munkanap hosszára vonatkozó törvényeket.

Az Amerikai Egyesült Államokban 1907-ben a biztonsági berendezések kiállítását Roosevelt elnök nyitotta meg. „Mi itt Amerikában a béke áldásait élvezzük, és nem gondolunk arra, hogy a békés ipari munkában kétszer annyi munkást veszítünk el évenként, mint ahány ember elesett a francia és angol seregből a krími háború 3 éve alatt. A tárgyak, amelyeket az ember előállít, arra valók, hogy az életet szolgálják, életet áldozni a tárgyakért a dolgok természetes rendjének megfordítottja volna."

Valóban: az 1911-es hírhedt Triangle Shirtwaist cég New York-i üzletében kitört tűzvészben 146 ember halt meg – ebben az évben megszületett New Yorkban és New Jerseyben a Kártérítési Törvény. Egy New Yorkban és Youngstownban végzett 1914-es tanulmány az ottani gyárak embertelen és egészségtelen munkakörülményeiről ír, valamint a tuberkulózis munkások közti terjedését elemzi. Ennek hatására elkezdték bezárni, megszüntetni ezeket az ún. „munkásnyúzó” (sweat shop) vállalatokat. 1914-ben megalakult a Nemzetközi Női Ruhaipari Dolgozók Egészségügyi Központja, ami a későbbiek során az egyik legnagyobb szakszervezetté nőtte ki magát és meghatározó szerepet játszott a munkavédelem történetében. 1916-1930 között 47 állam léptette életbe a munkásokat érintő Kompenzációs Törvényt.

Ugyanakkor ne úgy képzeljük el, hogy ezek a törekvések a mai munkavédelmi irányelveket teremtették meg. Rengeteg hajmeresztő fénykép kering a felhőkarcolók építéséről, közülük a leghíresebb a Rockefeller Center építésén készült 1932-ben, amikor a munkások egy acélgerendán ülve ebédelnek 300 méteres magasságban, különösebb biztonsági felszerelés nélkül. Ekkoriban a munkások sokkal inkább magukra voltak hagyva az egészségüket érintő kérdésekben – a változásra egészen 1970-ig kellett várni az Egyesült Államokban. Az új munkavédelmi törvény biztonságosabb munkakörülményeket biztosított minden iparágban, kitért az egészségügyi és biztonsági kockázatokra, mint például a hideg és meleg okozta kihívásokra és a mérgező anyagokra. Így születhettek meg azok a szabályozások, amelyek ma is a munkavédelem zálogai.

Forrás: OMMF, ENVIDIRS

Bővebben...

A Vektor Munkavédelmi Kft. -ről

A Vektor Munkavédelmi Műszaki Fejlesztő és Gyártó Kft. 1987-ben alakult. Az alapítása óta eltelt több mint negyed évszázadban sok minden átalakult, de cégünk filozófiája változatlan maradt: teljes körű védelem és az emberi egészség megőrzése a legkülönbözőbb munkakörülmények között.

 

Kapcsolat

1222 Budapest,
Nagytétényi út 112.

+36 1-281-1945

kereskedelem@vektorkft.hu

 

Nyitvatartás

Shop nyitvatartása: H-P.: 7:30 – 15:00

Raktár nyitvatartása: H-P.: 7:30 – 15:00

Iroda nyitvatartása: H-P.: 9:00 – 15:00

© 2017. VEKTOR Munkavédelmi Kft. - Minden jog fenntartva.