Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya a munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján idén is elkészítette a kimutatását a munkabalesetek 2020-as alakulásáról. Nézzük, mi derül ki az adatokból!
A hivatalos definíció szerint a munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Ide tartozik a munkához kapcsolódó közlekedés, az anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás közben bekövetkezett baleset, a munkába járás során szerzett baleset viszont nem (kivéve céges jármű használata esetén).
A munkabalesetek között megkülönböztetnek csonkolásos munkabaleseteket (amely legalább bármely ujj első percének az elvesztését eredményezi), illetve súlyos munkabaleseteket, amely többek közt érzékszervek elvesztését, életveszélyes sérülést, tartós károsodást vagy halált okoz.
A tájékoztatóból kiderül, hogy míg 2016 és 2019 között évről évre nőtt a munkabalesetek száma, tavaly az elmúlt öt év legkevesebb balesete történt, szám szerint 20366 (a korábbi években 23027, 23387, 23738 és 24055 volt ez a szám). Bár a dokumentum csak szikár adatokat tartalmaz, elemzéseket nem, valószínűleg nem tévedés mindezt a koronavírus-járvány hatásának is betudni, hiszen tavaly több hónapra lelassult, leállt az élet, sokan elvesztették a munkájukat és számos szektor működése csökkent, megszűnt. Ezzel összefüggésben a halálos balesetek száma is csökkent: tavaly 64-en vesztették életüket munka közben, míg a korábbi években ez a szám egy magasabb szinten stagnált (évi 80, 79, 79, 83 áldozattal). A tájékoztató összeállítói ugyanakkor leszögezik, hogy ezek az adatok nem feltétlenül pontosak, hiszen a jogviták miatt gyakran késleltetve kerülnek be a statisztikákba egyes esetek.
Az összeállítás lehetőséget ad arra is, hogy különböző szempontok alapján részletesebben elmerüljünk az adatokban. Többek közt földrajzi, életkori, a gazdaság ágazatai közti megosztásban is feldolgozták az adatokat. Ezek alapján a legtöbb munkabaleset – nem meglepő módon – Budapesten, a második legtöbb pedig Pest megyében következett be. Az életkor növekedésével a munkabalesetek száma nő, csak 55 évnél fordul meg a helyzet. A legtöbb munkabaleset a feldolgozóiparban, a gépiparban, a kereskedelemben és a szállítás-raktározás-posta-távközlés területén következett be – a munkakörökből eredő veszélyforrások mellett ez feltehetően azzal is összefügg, hogy ezek a szektorok a járvány idején is változatlanul működtek. A halálos balesetek száma azonban ezzel nem egészen korrelál, hiszen az építőiparban és a szállításban a legmagasabb. Általánosságban elmondható, hogy a férfiak gyakrabban szenvednek halálos balesetet, néhány ágazatban viszont a nők közül sérülnek meg többen (például az egészségügy és az oktatás területén). A tájékoztató arra is kitér, hogy tavaly is többszáz esetben intézkedett a hatóság, és százmilliós nagyságrendben szabtak ki bírságot.