fbpx
  • Vektor Munkavédelmi Kft.

Hírek

Közös érdekünk – A munkavédelem története 2.

Sorozatunk második részében a munkavédelem magyarországi történetét, példáit vesszük végig. Már a magyar ipari fejlődés kezdetén voltak olyan műszaki szakemberek és orvosok, akik felismerték a termelési eszközökben, munkakörnyezetben rejlő veszélyeket és felléptek ezek ellen. Nekik köszönhetően már a XIX. század első felében tanították az egyes foglalkozások ártalmait és a megfelelő védelmi lehetőségeket. Ilyen volt a levegő porszennyeződése, a metán, az arzén, a kén és más vegyianyagok káros hatása.

tort blog2

Az 1867-es kiegyezés után az ipari fejlődés felgyorsult. Ez azonban nem hozott javulást a munkások élet- és munkakörülményeiben, amelyek a nyugat-európai színvonalnál rosszabbnak számítottak. A kisipari munkások egészségtelen, zsúfolt műhelyekben, vasárnapi pihenő nélkül napi 14-15 órát dolgoztak, ezért egészségük és testi épségük gyengébb volt, mint a mezőgazdaságban dolgozóké. Nem volt sokkal jobb a helyzet a gyárakban sem, ahol a munkaidő minimálisan 10 óra volt. Mindezek következtében az 1870-es években az üzemi balesetek mindennapossá váltak, minden hetedik munkás szenvedett balesetet. Súlyosbította a helyzetet a gyermekfoglalkoztatás. A 12 éven aluli gyermekeket gyakran 12 órán keresztül, a 12-14 éves gyermekeket napi 14 órán át is dolgoztatták. A gépeket, berendezéseket minimális védőberendezésekkel sem látták el.

A munkakörülmények jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ebben az időszakban tömegesen pusztítottak a járványok és népbetegséggé vált a tüdőbaj. A vidékről városba költözött munkásokat olyan kolóniákba helyezték el, ahol még a legelemibb feltételeket – szennyvíz-, szemét-, hulladékeltávolítás – sem oldották meg. Még súlyosabb volt a bányászok helyzete.

Pozitív változás 1872-ben jött, amikor kiadták az I. ipartörvényt, amely munkavédelmi jellegű szabályozásokat is tartalmazott: „minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel az iparterület és telep minőségére, a munkások egészségének biztosítására szolgál". Ezt követően gyakrabban foglalkoztak munkavédelemmel, több javaslatot és tervezetet dolgoztak ki a balesetek megelőzésére és a balesetek elleni biztosításra.

A magyar munkásság 1890. május elsején többek között 8 órás munkaidőt, a gyerekmunka, a női munka és az éjjeli munka szabályozását, legalább heti 36 óra összefüggő munkaszünetet, egészségesebb munkakörülményeket kért, ezeket azonban az érdekelt ipari körök „korainak” minősítették és elutasították. 1891-ben foglalták csak törvénybe, hogy vasárnaponként és Szent István napján a munkát szüneteltetni kell.

A XIX-XX. század fordulóján Magyarország Nyugat-Európához viszonyítva elmaradott volt a dolgozókról való szociális gondoskodásban. A szociális kiadások az állami költségvetésnek csak 3 %-át képezték. Jellemzője a nyomornak, hogy 1918-ban Budapest belvárosában 44 év és 8 hónap, a munkáslakta körzetekben 21 év és 8 hónap volt a várható élettartam. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban 1,5 millió ember vándorolt ki Amerikába. 1907-ben a különösen veszélyes üzemek munkásaira törvényileg bevezették a kötelező balesetbiztosítást. Az első világháború alatt a nők és a gyermekek foglalkoztatása erősödött, gyakori volt a 12-14 órás munkanap a legegészségtelenebb munkahelyeken is. A munkavédelem háttérbe szorult.

Az 1924-ben kapott népszövetségi kölcsön mérsékelt gazdasági fellendülést hozott, az iparágak közül a könnyűipar indult gyors fejlődésnek, ez éreztette hatását a munkavédelem területén is. Intenzív munkára, propagandára és az ipari termelés színvonalának felemelkedésére volt szükség, hiszen komoly ipart öntudatos, becsületes munkásréteg nélkül nem lehetett elképzelni. A gyári nagyipar mellett a mezőgazdaságban, a szolgáltatóiparban is megindult a fejlődés. Rendeletek születtek a munkavédelem területén. Jelentős volt a nők védelmében hozott 1928-as törvény, amely kimondta, hogy a nők csak olyan munkát végezhetnek, amely a testi erejüket nem haladja meg. Kötelező orvosi vizsgálatot írtak elő, majd 1938-ban bevezették a kötelező napi 8 órás munkaidőt. Fontos kitérő, hogy mindez a mezőgazdasági munkásokat nem érintette, ez a réteg jogilag semmiféle védelmet nem élvezett. Munkaidejük nem volt szabályozva, nyáron hajnali 2-3 órától este 9-10 óráig dolgoztak, vasárnapi munkaszünet nélkül. Betegség, baleset, öregség, rokkantság esetére nem voltak biztosítva.

1950 után az iparban és a mezőgazdaságban is elindult egy erőteljes államosítási-kollektivizálási folyamat. Az 1950-es évektől a munkavédelem országos irányítása és ellenőrzése – szovjet mintára – a szakszervezetekhez került.

A rendszerváltás idején egy 1989-es törvény kimondta a munkához, a foglalkozás szabad megválasztásához, az egyenlő bérezéshez, a pihenéshez, a szabadidőhöz, a fizetett szabadsághoz, valamint a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez és orvosi ellátáshoz való jogot, illetve a szociális biztonsághoz való jogot. A munkavédelmi törvény 1994. január elseje óta törvényi szinten szabályozza a munkavédelmet, ami jelenleg is hatályos.

Forrás: OMMF, ENVIDIRS

Bővebben...

Közös érdekünk – A munkavédelem története 1.

A céltudatos munkavégzést az emberi faj egyik legfontosabb megkülönböztető tulajdonságának tartják, ahol pedig munka zajlik, ott előfordulhatnak munkabalesetek is. Cikksorozatunk első részében a munkavédelem kezdeteit és nemzetközi sarokpontjait tekintjük át.

Az őskor emberét minden ismeretlen veszély babonás félelemmel töltötte el. Az emberek örök törekvése volt, hogy legyőzzék ezeket a veszélyeket, ezért gondolniuk kellett a védekezésre: ösztönösen küzdöttek a sérülések, balesetek ellen. A társadalmak kialakulásával aztán a munkavédelmet nem a humanitás, hanem a gazdasági érdek motiválta. Bármilyen olcsó is volt az emberanyag, a pótlással kiesett idő és a betanítás időszükséglete termelési visszaesést, anyagi kárt okozott.

1 tort

A babiloni, egyiptomi, zsidó és görög kultúrák már érintették a foglalkozási ártalmakat, Hammurabi törvénykönyve pedig már az i.e. 18. században orvosi-higiénés előírásokat tartalmazott. A babilóniai uralkodó híres törvényoszlopán az építési tevékenységgel is foglalkoznak, találunk munkavédelmi vonatkozású szabályozást is – tehát a legveszélyesebbnek tartott ágazat már ekkoriban is az építőipar volt. A szemet szemért-elv alapján például, ha a felépített ház összeomlott és a tulajdonos meghalt, az építőmestert is kivégezték, ha pedig csak anyagi kár keletkezett, azt is az építőmesternek kellett megtérítenie. Ezzel szemben Mózes V. könyvében az szerepel, hogy „ha új házat építesz, házfedeledre korlátot csinálj, hogy vérrel ne szennyezd a Te házadat, ha valaki leesik onnan!"

A középkorban Paracelsus svájci és Ramasini olasz tudósok lerakták a munkaegészségügy alapjait azzal, hogy leírták az egyes foglalkozásokkal kapcsolatos betegségeket. Többek közt a higany- és ólommérgezést, a bányászok tüdőkárosodását vizsgálták.

Az iparosodás korában a munkavédelem kérdése hirtelen rázuhant a társadalomra. A gőzgép megjelenésével és a textilipar fejlődésével néhány év alatt megjelentek a gyárak, a gépek, berendezések, megsokszorozódtak a balesetek. A munkavédelem és az eszközvédelem kapcsolata is ekkor domborodott ki. Egy bányaomlás vagy egy vegyi üzemben bekövetkező robbanás esetén a személyi sérülések mellett a termelőberendezésekben is kár keletkezik, ráadásul termeléskiesést is okoz. Ezért a munkaeszközök védelmére tett intézkedések egyben munkavédelmi intézkedéseknek is tekinthetők.

Angliában 1802-ben adták ki az első gyári törvényt, amelynek munkavédelmi része a gyermek- és nőmunkával foglalkozott. Hasonló eredménnyel születtek meg a szabályozások Svájcban, Poroszországban, Írországban. Ugyanakkor például Ausztriában, Svédországban, Norvégiában csak a századfordulón adtak ki a balesetbiztosításra, munkakörülményekre és a munkanap hosszára vonatkozó törvényeket.

Az Amerikai Egyesült Államokban 1907-ben a biztonsági berendezések kiállítását Roosevelt elnök nyitotta meg. „Mi itt Amerikában a béke áldásait élvezzük, és nem gondolunk arra, hogy a békés ipari munkában kétszer annyi munkást veszítünk el évenként, mint ahány ember elesett a francia és angol seregből a krími háború 3 éve alatt. A tárgyak, amelyeket az ember előállít, arra valók, hogy az életet szolgálják, életet áldozni a tárgyakért a dolgok természetes rendjének megfordítottja volna."

Valóban: az 1911-es hírhedt Triangle Shirtwaist cég New York-i üzletében kitört tűzvészben 146 ember halt meg – ebben az évben megszületett New Yorkban és New Jerseyben a Kártérítési Törvény. Egy New Yorkban és Youngstownban végzett 1914-es tanulmány az ottani gyárak embertelen és egészségtelen munkakörülményeiről ír, valamint a tuberkulózis munkások közti terjedését elemzi. Ennek hatására elkezdték bezárni, megszüntetni ezeket az ún. „munkásnyúzó” (sweat shop) vállalatokat. 1914-ben megalakult a Nemzetközi Női Ruhaipari Dolgozók Egészségügyi Központja, ami a későbbiek során az egyik legnagyobb szakszervezetté nőtte ki magát és meghatározó szerepet játszott a munkavédelem történetében. 1916-1930 között 47 állam léptette életbe a munkásokat érintő Kompenzációs Törvényt.

Ugyanakkor ne úgy képzeljük el, hogy ezek a törekvések a mai munkavédelmi irányelveket teremtették meg. Rengeteg hajmeresztő fénykép kering a felhőkarcolók építéséről, közülük a leghíresebb a Rockefeller Center építésén készült 1932-ben, amikor a munkások egy acélgerendán ülve ebédelnek 300 méteres magasságban, különösebb biztonsági felszerelés nélkül. Ekkoriban a munkások sokkal inkább magukra voltak hagyva az egészségüket érintő kérdésekben – a változásra egészen 1970-ig kellett várni az Egyesült Államokban. Az új munkavédelmi törvény biztonságosabb munkakörülményeket biztosított minden iparágban, kitért az egészségügyi és biztonsági kockázatokra, mint például a hideg és meleg okozta kihívásokra és a mérgező anyagokra. Így születhettek meg azok a szabályozások, amelyek ma is a munkavédelem zálogai.

Forrás: OMMF, ENVIDIRS

Bővebben...

Hallásvédelem 2. – Fültokok

Hallásvédelmi sorozatunk első részében a hallásvédelem jelentőségét és a füldugókat mutattuk be, most a fültokok termékcsoportját járjuk körbe. A zajvédő füldugókhoz viszonyítva a fültokok használata számos előnnyel jár. Ugyanaz a méret a legtöbb fejmérethez egyformán alkalmas, a fültok messziről jól észrevehető, nehezebb rosszul felhelyezni vagy elveszíteni, illetve kisebb fülfertőzések esetén is használható. Viszont kényelmetlenebb lehet a más védőeszközökkel való egyidejű használata, kevésbé alkalmas zárt (szűk) munkahelyeken, és nem kényelmes ott, ahol nagyon magas a hőmérséklet és a páratartalom. Azaz a megfelelő hallásvédő eszköz kiválasztását minden esetben a környezeti körülmények és az egyéni igények együttesen határozzák meg.

A különböző típusú hallásvédő fültokokra vonatkozó szabványok:

  • EN 352-3: Ipari védősisakra szerelt fültokok
  • EN 352-4: Zajszinttől függő fültokok
  • EN 352-5: Aktív zajcsökkentésű fültokok
  • EN 352-6: Fültokok elektronikus hangbemenettel

A zajvédő fültokok fejpánttal más védőeszközök nélkül, önállóan viselhetőek. Néhány terméken a fejpánt elmozdítható és a tarkón, illetve az áll alatti részen is viselhető. A fejpántok készülhetnek műanyagból vagy fém megerősítéssel. A fém erősítésű fejpántos fültokokat viszont áramütés veszélye esetén nem használhatjuk.

A zajvédő fültokok tarkópánttal előnye, hogy egyéb védőeszközökkel (arcvédő, védősisak) együttesen is lehet viselni. A többi védőeszköz használaton kívül helyezése esetén is tovább viselhetőek. Műanyag és fémerősítésű tarkópánttal is készülnek. Eben az esetben is igaz, hogy a fém erősítésű tarkópántos fültokokat áramütés veszélye esetén nem használhatjuk.

A zajvédő fültokok sisakra szerelhető kivitelben előnye, hogy a többi egyéni védőeszközzel (védősisak, arcvédő) egybe szerelve komplett fejvédelmet nyújtanak. A zajvédő fültokok összecsukható kivitelben pedig azoknak a dolgozóknak ajánlott, akik ritkán használnak hallásvédő eszközt, de nagy területet járnak be, miközben bármikor szükségük lehet rá. Kis tokban, övön, zsebben magával viheti a dolgozó.

A zajvédő fültokok elektronikával kiegészítve a zajszinttől függően szűrik a környezeti zajt. Ezeknek az alábbi három típusát különböztetjük meg.

Az impulzus zajvédő fültok a beépített elektronikus sávszűrő segítségével az erős zajokat 83 dBA zajszinten „levágja”. A beépített külső mikrofon így a beszédhangokat és fontos jelzéseket átengedi, de a káros zajokat kiszűri. Nagyon jó kommunikációs lehetőséget biztosít kiváló zajcsillapítás mellett.

Az URH rádió adóvevővel egybeépített, kommunikációs fültok nagy területen, csarnokban, építési területen és daruknál biztosít kommunikációs lehetőséget a zaj elleni védelem mellett.

A mobiltelefonhoz csatlakoztatható fültok (Bluetooth technológiával) elengedhetetlen kellék azok számára, akik telefonon kommunikálnak zajos környezetben. Minden típus fejpántos és sisakra szerelhető változatban is elérhető.

Hasznos és fontos kiegészítő a fültokok használata során az izzadságszívó párna, mely a fültokok párnájára helyezhető magas hőterhelésű területeken. Higiénikus, csökkenti a bőrirritációt és növeli a komfortérzetet.

Az ED 2H REACT szintfüggő fültok egy hallásvédő fültok zajszintfüggő védelemmel és beépített sztereó AM/FM vevőkészülékkel. Az automatikus frekvenciakeresés és a manuális hangolás lehetővé teszi a kívánt állomás finomhangolását. A párnák könnyen cserélhetőek a Smart Snap-In rendszerrel. A fültokon fokozatmentes fejpántbeállítás biztosítja az optimális kényelmet. A csomag 2 x 1,5V AA elemet tartalmaz, amelyek üzemideje akár 130 óra. 3,5 mm-es külső audio bemenettel rendelkezik. SNR-érték: 30 dB.

vektor img 5 hallasvedelem2

Az UVEX K2H sisakra szerelhető fültok 30 mm-es Euroslot foglalattal rendelkező sisakokhoz illik. Egyszerűen kezelhető hosszanti állítással rendelkezik a sisakhoz történő optimális beigazításhoz. A fültok rendkívül lágy memóriahabból készült párnázása kellemessé teszi a hallásvédő viselését akár hosszabb használat esetén is. SNR-érték: 30 dB.

vektor img 6 hallasvedelem2

A 3M PELTOR H540A-411-SV OPTIME III fejpántos fültok egy nagyon hatékony, magas csillapítási értékű, fejpántos fültok. Habanyaggal töltött fülpárnákkal és duplafalú kagylókkal készül, a teljes frekvenciaskálán nagyon jól csillapítja a zajt. SNR-érték: 35 dB.

vektor img 4 hallasvedelem2

 

Bővebben...

A Vektor Munkavédelmi Kft. -ről

A Vektor Munkavédelmi Műszaki Fejlesztő és Gyártó Kft. 1987-ben alakult. Az alapítása óta eltelt több mint negyed évszázadban sok minden átalakult, de cégünk filozófiája változatlan maradt: teljes körű védelem és az emberi egészség megőrzése a legkülönbözőbb munkakörülmények között.

 

Kapcsolat

1222 Budapest,
Nagytétényi út 112.

+36 1-281-1945

kereskedelem@vektorkft.hu

 

Nyitvatartás

Shop nyitvatartása: H-P.: 7:30 – 15:00

Raktár nyitvatartása: H-P.: 7:30 – 15:00

Iroda nyitvatartása: H-P.: 9:00 – 15:00

© 2017. VEKTOR Munkavédelmi Kft. - Minden jog fenntartva.